Irodalom

Ezen az oldalon olyan nyírbátori polgárokat szeretnénk bemutatni, akik az irodalom, illetve az irodalomtudomány területén alkottak jelentőset.

Albók Gyula, „a vásári dalénekes”

Életrajzi adatait nem ismerjük. Csak annyit tudunk róla – egy emlékezés nyomán – hogy vásári dalénekes volt, aki abban különbözött a többi koldustól, hogy megtörtént tragikus eseményekről szóló balladisztikus rigmusokat adott elő, s utána tányérolással gyűjtötte össze a hallgatóság adományait. Az énekes koldulásnak ez a vállfaja általában szóbeli műfaj volt, de előfordult, hogy a dalok szövegét röplapokra nyomtatva külön árusították is az érdeklődő közönségnek. Abók Gyula írói ambícióit ez nem elégítette ki, két hosszabb, prózában írt rémtörténete nyomtatásban is megjelent Nyírbátorban. Tartalmukról már a címek alapján is fogalmat alkothatunk magunknak: A debreceni borzasztó gyermekgyilkosság, egy apa hajmeresztő rémtette. Nyírbátor, 1916. A hűtlen asszony rémtette. A disznókkal megétetett csonka katona. Nyírbátor, 1916.


Adorján Ernő (1896. Nyírbátor – 1938. Nagyvárad) ügyvéd, irodalmár

Iskolai tanulmányait Nagyváradon és Kolozsvárott végezte. Igen tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. Egyik alapítója volt a Szigligeti Társaságnak, amelynek 15 évig titkára, majd alelnöke, végül ügyvezető elnöke volt. Önálló elbeszéléskötete: Szépségverseny. Nagyárad, 1900.


Kunszabó Ferenc

Egy Nyírpazonyhoz tartozó tanyán látta meg a napvilágot, de Nyírbátort vallotta igazán szülőhelyének. Négy éves koráig is két helyen laktak, s végül nyolc éves korában Nyírbátorba költöztek. „Előző lakhelyeimről is őrzök emlékeket, szépeket meg csúnyákat, szóval olyanokat, melyek múlhatatlanul karcolódnak a lélekbe – miért Bátort érzem hát szülőhelyemnek szűkebb hazámnak, a nyíri vidéken belül?” – írja Bátor című művének bevezetőjében. Majd a könyv epilógusában válaszol is a feltett kérdésre. „Nekem már holtig tartó szerelem Bátor, mert itt cseperedtem gyermekről ifjúvá, itt éltem át sorsunk nagy fordulóját. Ezért tértem vissza hozzá, s kínlódom évek óta a megírásával”. Művei: A hegy alatt (riportregény), 1968; Sárköz (szociográfia), 1972; Árnyék nélkül (kisregény), 1979.


Milotay István (1883. Nyírbátor – 1963. Rheinec) publicista

Középiskolai tanulmányait a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban végezte. A jogot a debreceni egyetemen kezdte, majd Kolozsvárott doktorált. Rövid ideig Szabolcs megyében volt tisztviselő. 1907-ben a Budapesti Hírlap munkatársa, 1914-ben a jobboldali Új nemzedék főszerkesztője lett. Művei: Neked kedvesem…, 1913; Az ismeretlen Magyarország, 1930; Új világ felé, 1-2., 1940; Népi válság, népi Magyarország, 1944


Réz Gyula (1884. Nyírbátor – 1958. Budapest) pedagógus, költő

Apja falusi pallérmester volt, akiben egyetlen vágy élt igazán, hogy fia többre vigye, mint ő. Szülein kívül mégis egyik nyírbátori tanítójának köszönhette elsősorban, hogy gimnáziumba jutott. Érettségi után egy ideig papnövendék volt, tüdőbetegsége miatt azonban abba kellett hagynia a tanulást. Felgyógyulása után végül latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb Miskolcon, majd Budapesten tanított. Életkora szerint a Nyugat első generációjához tartozott, ő azonban nem került kapcsolatba a Nyugattal. Csak 35 évvel a költő halála után kerülhetett végre az olvasók kezébe a válogatott verseinek gyűjteménye, a Telegráfoszlop.


Szende Pál (1879 Nyírbátor – 1934. Színérváralja) politikus, író

Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, a középiskolát a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban végezte. 1904-ben ügyvédi vizsgát tett, de hamar kiderült, hogy nem elégíti ki a hagyományos jogászi pálya. A polgári konformizmussal szakítva, a radikális szociológia eszmevilágához, Jászi Oszkár, Szabó Ervin és a Huszadik század köréhez csatlakozott. 1905-től rendszeresen jelentek meg cikkei és tanulmányai a Huszadik Században, a Magyar Hírlapban, a Magyar Szemlében. Születésének századik évfordulóján szülőházát Nyírbátorban emléktáblával jelölték meg.


Sumonyi Papp Zoltán, költő

Budapesten érettségizett, az ELTE magyar-orosz szakán szerzett tanári oklevelet. Gyermek és ifjúkorának egy részét Szabolcs-Szatmárban töltötte, nyilván ez magyarázza, hogy több nyírségi témájú, különösen Nyírbátorhoz kötődő verse van: A nyírbátori Psalmus, Nyírségi utazásunk, a Meissen-nyírbátori fővonal, stb.