A Kastélyról

A várkastély és környezete felújításának célja: európai színvonalú, új funkcióval ellátott, vonzó településrész kialakítása a város központi területén. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, az ideérkező turisták számának emelése.

Nyírbátor névadói - a Báthori család - udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén.

A lap alján található a fényképalbum

Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, de a XVIII. századra már erősen romos állapotba került. Még ekkor is volt azonban használható része, amiből magtárt hoztak létre. Az ásatásokat tovább folytatták és ettől délre, a gimnázium udvarában dongaboltozatos, nagy helyiségekkel rendelkező téglaépület falaira bukkantak. Itt találták meg a kisebb részben gótikus, nagyobb részben reneszánsz ajtó- és ablakkeret-töredékeket, a bábos korlát- és a mázas kályhacsempe-maradványokat. Habár a többemeletes magtárépületet átalakították a XVIII. században, az mégis sokkal régebbinek hat. Bizonyítja ezt a dongaboltozatos, hevederekkel megerősített pincéje, de ezt támasztják alá az emeleten található méteres vastagságú falak is.

Az épület jelentőségét mutatja, hogy a minorita templommal azonos méretű, illetve az, hogy minőségi nagy téglákból készült, amelyeket kőkeményre szilárdult, meszes habarcsokba raktak. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a pince és a felmenő falak is a várkastély épen maradt részéből származnak, aminek építését egyébként a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet, így a rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő-gótikus emléke lett. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették - ennek köszönhetően ma már látogatható -, hiszen ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, ami felmenő falaiban középkori maradványokat őriz.

A Várkastély szolgáltatásai:

A Báthori Várkastély tetőterében egy - a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt, légkondicionált, körpanorámás, reprezentatív - 80-100 fős terem található. Ideális helyszíne lehet a különböző rendezvényeknek, nemzetközi vagy hazai konferenciáknak, üzleti tárgyalásoknak, esetleg továbbképzéseknek.

Mivel az épület egykor a Báthori család ebédlőpalotája volt, ezért onnan ma sem hiányozhat a jó konyha. A pincében 60-100 férőhelyes, korhű középkori reneszánsz étterem várja vendégeit.

A Várkastély ezen kívül már önmagában is impozáns díszlete lehet egy esküvői ceremóniának, mindemellett a zöldellő, festői szépségű parkja kiváló szabadtéri házasságkötési helyszínné teszi, ahová szeretettel várjuk az ifjú párokat.

Szolgáltatásaink minőségét a kreatív, tapasztalt szakembergárda, valamint a háttérszolgáltatásokhoz szükséges kiváló technika és kapcsolatrendszer garantálja. Helységeink bérleti díját és szolgáltatásaink díjait rendezvényre szabottan, időtartamtól és létszámtól függően képezzük.