A Képviselő-testület ülését a székhelyén (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7. Városháza Díszterme) tartja. A polgármester indokolt esetben dönthet arról, hogy ülését ettől eltérő helyszínen tartja.

A Képviselő-testület elfogadott ülésterve szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
Az éves ülésterv elkészítése a polgármester feladata és azt a képviselő-testület hagyja jóvá legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén.

2015. évi ülésterv
2016. évi ülésterv

Az üléstervben szereplő napirendekre javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőitől,
e) az önkormányzati résztulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőitől,
f) a helyi közigazgatási szervezetek vezetőtől,
g) önkormányzattal feladat-ellátási szerződéses jogviszonyban álló közműszolgáltatókkal.

A javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a testületet, ha azt az üléstervbe nem vette fel.

Az ülésterv tartalmazza:
a) képviselő-testület üléseinek időpontját,
b) az előre tervezhető napirendeket, azok előadóit,
c) az ülésre meghívottakat,
d) a véleményező bizottságok megnevezését és
e) az előterjesztés leadásának határidejét.

A Képviselő-testület üléseit általában havonta, a hónap utolsó hetének szerdai napján délelőtt 9.00 órától tartja.
A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében az ülés tervezett időpontját megelőző 5 nappal a meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé kell tenni a városi televízióban és a városi honlapon.

A polgármester soron kívüli ülést hívhat össze amennyiben ezt megalapozó körülmény merül fel.
A Képviselő-testület soron kívüli ülése szóban, telefonon is összehívható.

A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a Polgármesteri Hivatal érintett belső szervezeti egységeinek vezetőit,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témában;
e) azon önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőit, önkormányzati intézmények vezetőit, egyéb személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál a polgármester megítélése szerint szükséges.

A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések. Az egyedi és sürgős döntést igénylő ügyekben a polgármester az írásbeli előterjesztéstől eltekinthet.
Az előterjesztések tartalmi és formai alapkövetelményei:
a) Első rész: a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatása, az előkészítésben résztvevők megnevezése.
b) Második rész: a döntési javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az alternatív döntésekre, előterjesztett szakértői javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése és a határidők megjelölése.
Az előterjesztést és a döntési javaslatot a polgármesternek történő leadást megelőzően a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre be kell mutatni, aki ennek megtörténtét aláírásával igazolja.
Az előterjesztéseket, illetve a döntési javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző nyolcadik munkanapon kell az előterjesztőnek leadni a polgármesterhez. A polgármester aláírásával ellátott előterjesztést a postázást megelőzően iktatni kell. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
Az előterjesztést általában a hivatal téma szerinti illetékes belső szervezeti egysége készíti elő, vagy az előterjesztés összeállításában segítséget nyújt, abban közreműködik.
A polgármester elrendelheti egyes előterjesztések kétfordulós vitáját.
Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban és szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző,
e) illetékes bizottság útján:
ea) önkormányzati fenntartású és működtetésű intézmény vezetője,
eb) többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője,
ec) az önkormányzat területén közszolgáltatást végző társaság ügyvezetője,
ed) az éves üléstervben meghatározott személy.
Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző,
e) nemzetiségi önkormányzat,
f) társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
g) önkormányzati fenntartású és működtetésű intézmény vezetője,
h) többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője.
A kezdeményezést a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a hivatal bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

A döntéshozatali eljárás

A képviselő-testület nyílt szavazása során a számítógépes szavazórendszerrel dönt. A szavazás eredményét, a polgármester állapítja meg. A számítógép meghibásodása esetén, a szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatokat a polgármester számolja össze, és állapítja meg a szavazás eredményét.
A névszerinti szavazás számítógépes szavazórendszer útján történik úgy, hogy a jegyző ABC sorrendben olvassa a képviselő nevét, akik annak elhangzásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" gomb megnyomásával szavaznak.
A titkos szavazás számítógépes szavazórendszer útján történik. Annak meghibásodása esetén borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben vagy szavazófülkében, urna igénybevételével történik. A szavazólapos titkos szavazás lebonyolítása az Pénzügyi Bizottság feladata. Amennyiben a bizottság nem határozatképes, úgy azt a képviselő-testület döntése alapján a tagjaiból kiegészíti legalább három főre.

A teljes szabályozást Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról szóló 19/2014. (XII.04.) számú rendelete tartalmazza.