A Báthoryak sárkányos címere

 A XI. század elején Magyarországra betelepedett Gut-Keled nemzetséghez tartozó Báthoriak hagyománytiszteletében és ápolásában különös fontosságot kapott a család ősi jelvényének magyarázata.
A legenda szerint a Báthori címerpajzsba a sárkány Vid nevű ősük hőstette nyomán került, aki a közeli Ecsedi lápban tanyázó, a környéket pusztító, az ott élőket rettegésben tartó sárkányt megölte, annak fogait bizonyítékként kivette.
A sárkányt legyőző Bátori Vid - kinek tettét a hagyomány I. István (1000-1038) uralkodásának idejére tette - még mondai személy. A család másik harcosa Opos, viszont már élő személy, aki Salamon király (1063-1074) vitézeként egy cseh lovag legyőzéséért kapta a Bátor nevet. A családi krónikákban a sárkányölő Bátor Vid - Opos alakja egybeforrt, és így került a nemzetség ékvágta címerében a három sárkányfog.
A XIV. század elején az ecsedi és somlyai ágra szakadt Báthoriak megőrizték és lelkesen ápolták a hős Vid tettének emlékét, még ha a sárkánymonda változatában volt is eltérés.
Az ecsediek a lápvidék helyszínéhez ragaszkodtak, a somlyaiak emlékezetében a Kraszna folyó mentén húzódó hegyi barlangban élő rettenetes szörnyeteggel végzett párviadalban egy Bátor nevű vitéz.
A Báthori-család címerhagyománya kiterjeszthető az Árpád-korban elevenen élő Sárkányölő Szent György kultuszárak, és ez az elkötelezettség csak erősödött az 1326-ban megalakult lovagi társasággal.
Zsigmond király az Európát fenyegető török veszély miatt 1408-ban újjászervezte a Sárkányrendet, s a tagjai közé emelkedett Báthoriak címerpajzsát ezidőtől díszíti a sárkánykígyó, és teszi egységessé a hagyományt.