A Báthori ősök

 A Báthori család eredetlegendái a krónikák alapján a messzi múltból két hagyományt őriznek. Míg az egyik Barthustól, Pannónia egykori királyától eredezteti származását, a másik történet szerint a hun hódító, Attila hadjárataiban részt vevő Bartho vezér a család ősatyja. Mindkettő jelentése merész, báthor, innen ered Bátor helység neve is.
A Gut-keled nemzetség magyarországi megtelepedése valószínűsíthetően I. Péter (1038-1046) uralkodása idejére esik. A germán eredetű Gut-keled testvérek a királyi testőrség vezetőiként kapnak először adományokat. A nemzetség a XIV. század közepén az ország 16 vármegyéjében már tekintélyes birtokkal rendelkezik.
Az ősi nemzetség ekkorra már több mint 30 családra ágazik. Közülük Opos, Salamon király befolyásos tanácsadója 1056-tól az országnagy tisztségét tölti be.
Az ország középső-keleti részében élő Báthori-ág története az 1278. évi Morva-mezei csatához kapcsolódik. A vitézül küzdő Gutkeled nembeli Bereck, szolgálataiért királyi adományként IV. Lászlótól 1279-ben kapta a települést.
A Báthori-család a XIV. század elején az ecsedi és a somlyai ágra vált szét.
Az ecsedi uradalmat 1317-ben Bereck fiai közül Lőkös, Károly Róbert királytól kapta, János utódaihoz 1351-ben házasságkötés révén hozományként került a somlyai birtok.
A Báthoriak birtokállománya a királyhűségükkel, szerencsés házasságaikkal folyamatosan növekedett, s a XV. században már az országos főméltóságok is megnyíltak előttük.